Leckék
Absztrakt
2021-ben elindult az Erasmus Plus együttműködési partnerségi projekt, a COCHRISE, amelynek célja egy interdiszciplináris tanterv létrehozása a szülészet és nőgyógyászat területén, a humán reprodukciós orvostudományra összpontosítva a változó Európában. A projekt olyan jelentős társadalmi változásokkal foglalkozik, mint a migráció, amely hatással van a népesség demográfiájára, a kultúrára és az orvosi gyakorlatokra. A cél az, hogy a jövő orvosai olyan kulturális kompetenciával rendelkezzenek, amely szükséges a különböző betegigények megértéséhez és kielégítéséhez, különösen az olyan területeken, mint a meddőség és a fájdalomérzet. A tanterv Magyarország, Románia és Ausztria hozzájárulásával a regionális szakértelmet integrálja a különböző szülészeti kihívások kezeléséhez. Az anyagok szabadon hozzáférhetőek lesznek az interneten, így a hallgatók és a tanárok számára is biztosítanak forrásokat Európa-szerte.
Absztrakt
Az első leckében a kisebbségi csoportok, különösen a romániai roma népesség egyedi terhességgondozási igényeivel foglalkozunk. A cél az orvostanhallgatók és a szaktanácsadók oktatása a kisebbségi csoportokkal való ellátás és a hatékony kommunikáció kihívásairól. A legfontosabb kérdések közé tartozik majd az ellátáshoz való hozzáférés, a terhesség előtti tanácsadás problémái, valamint a terhesség alatti és utáni nehézségek. A hozzáférhetőséget befolyásoló tényezők közé tartozhatnak a nyelvi akadályok, az információhiány, a pénzügyi korlátok és a diszkrimináció. A lecke célja, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozva az egészségügyi szolgáltatókat olyan eszközökkel ruházza fel, amelyekkel a jövőben javítani tudják a kisebbségi csoportok ellátását.
Absztrakt
A nyugati városokban élő migránsok jelentős akadályokba ütköznek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés során. A leggyakoribb kihívások közé tartozik a rendelkezésre álló forrásokról és szolgáltatásokról szóló információk hiánya, a korlátozott helyi nyelvtudás miatti nyelvi akadályok, valamint a kulturális különbségek, amelyek miatt az egészségügyi rendszereket idegennek vagy fenyegetőnek érezhetik. Ezeket a kulturális normákat és értékeket az egészségügyi szolgáltatók gyakran nem veszik észre, ami akadályozza a hatékony kommunikációt és a kényelmet. Az egészségügyi intézmények számára alapvető fontosságú, hogy felismerjék és kezeljék ezeket a kihívásokat, elősegítve egy olyan befogadó környezet kialakítását, amely javítja a migráns népesség általános ellátásának minőségét.
Absztrakt
Európa népessége történelmileg dinamikus volt, a 19. században a nacionalizmus és az asszimiláció révén a különböző népességekből nemzetállamok alakultak ki. Napjainkban a globalizáció fokozza a migrációt olyan tényezők miatt, mint a kommunikáció, a konfliktusövezetekből való kényszerű kitelepítés és az éghajlatváltozás, amely a globális délről Európába sodorja az embereket. A negatív politikai narratívák ellenére a munkaerő-migráció előnyös az EU számára, mivel az öregedő népesség és a munkaerőhiány problémáját kezeli. A bejövő migránsoktól való függés etikai aggályokat vet fel a szakképzett munkaerő kizsákmányolásával kapcsolatban, ami a gyarmatosítás modern formáit idézi. E dinamikák megértése kulcsfontosságú a migráció összetettségének kezeléséhez a mai Európában.
Absztrakt
A roma népesség különböző közösségekből áll, amelyek eltérő nyelvi, társadalmi és kulturális jellemzőkkel rendelkeznek. Egy konkrét alcsoportra összpontosítva, a vidéki területeken élő roma nők gyakran szembesülnek a marginalizációval és az alacsony iskolázottsági szinttel, ami szegénységhez vezet. Ezek a nők jellemzően értelmes életet keresnek, amit a korai anyaságban találnak meg. Ennek a választásnak azonban hosszú távú következményei lehetnek, például egyedülálló szülővé válnak, szegénységben maradnak, és küzdenek a munkaerőpiacra való visszatérésért. Emellett marginalizált helyzetük hozzájárul ahhoz, hogy életük során különböző egészségügyi problémák merüljenek fel, ami rávilágít arra, hogy szükség van célzott támogatásra és forrásokra ezen nők számára.
Absztrakt
A globalizáció jelentősen megnövelte a globális városok sokféleségét, ami kihívásokat és előnyöket egyaránt jelent. Bár az újonnan érkezők integrációja és befogadása nehézségekbe ütközhet, a sokszínűség előnyei messze felülmúlják ezeket a problémákat. Különböző kulturális háttérrel és eltérő tudással rendelkező emberek találkoznak, ami elősegíti az innovációt és az új ötletek cseréjét. Ez a sokszínűség gazdagítja azokat a társadalmakat, amelyekbe ezek az egyének érkeznek, dinamikusabbá és kreatívabbá téve a városokat. Lényegében a különböző eredetű emberek beáramlása olyan környezetet teremt, amely megérett a növekedésre és fejlődésre, és pozitívan járul hozzá a helyi közösséghez.
Absztrakt
Ez a lecke a különböző fertőző betegségekkel és a terhesség alatt bekövetkező immunológiai változásokkal foglalkozik. A terhesség három kulcsfontosságú immunológiai fázist foglal magában: pro-inflammatorikus válasz a fogantatás során, egy toleranciafázis, amelyben a Th2 sejtek dominálnak, és a szüléskor visszatérés a pro-inflammatorikus állapotba. A toleranciafázisban a terhes nők fogékonyabbak a fertőzésekre. A lecke olyan betegségeket tárgyal, mint a toxoplazmózis, a hepatitis, a rubeola, a citomegalovírus és a Zika, az anyára és a magzatra gyakorolt hatásukat, valamint a kezelési lehetőségeket. Ezenfelül a COVID-19 világjárvány tanulságait is tárgyalja, különös tekintettel a szepszis kezelésére és a terhesség alatti megelőző ellátásra.
Absztrakt
Ez a lecke a koraszülött membránszakadásra összpontosít, amely a koraszülés egyik fő oka és az öt év alatti gyermekek halálozásának vezető oka. Évente körülbelül egymillió gyermek hal meg koraszülöttkori komplikációk miatt. A különböző országok között jelentős eltérések vannak, egyes régiókban a 32. hét előtt született csecsemők halálozása meghaladja az 50%-ot, míg máshol a legtöbb gyermek túléli. A társadalmi egyenlőtlenségek hozzájárulnak a magasabb arányokhoz és a rosszabb eredményekhez egyes területeken. A lecke a koraszülés okait, tüneteit, diagnózisát és legújabb terápiáit vizsgálja, különös hangsúlyt fektetve a koraszülések és a kapcsolódó halálozások globális csökkentését célzó megelőző stratégiákra.
Absztrakt
Ez a lecke a serdülőkori terhességre összpontosít, kiemelve annak társadalmi és orvosi kihívásait, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Ezekben a régiókban a nők mintegy 40%-a 20 éves kora előtt házasodik és szül, és évente mintegy 2,5 millió gyermek születik 16 év alatti anyáktól. A serdülőkori terhességek egyedi szülészeti problémákat, valamint kihívásokat jelentenek a fiatal anyák és családjaik számára. A lecke olyan társadalmi tényezőket vizsgál, mint az oktatás, az anyagi helyzet és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, amelyek hozzájárulnak a serdülőkori terhességek magas arányához. A tananyag kitér az olyan orvosi kockázatokra is, mint a koraszülés, a preeklampszia és a pszichológiai problémák, valamint a megelőző stratégiákra és a terhesség előtti gondozásra.
Absztrakt
Ez az előadás a meddőséget vizsgálja interkulturális szempontból, mind az orvosi, mind a páciensek szemszögéből. A meddőség, amelyet úgy határoznak meg, hogy 35 év alatti nőknél 12 hónap után nem jön létre terhesség, világszerte mintegy 48 millió párt érint. Az okok változóak, és lehetnek női betegségek, mint például az endometriózis, vagy férfi tényezők, mint például a spermiumok minősége. A második rész a betegek tapasztalataira összpontosít, kiemelve az olyan érzéseket, mint a kontrollvesztés, a düh és a szorongás, amelyeket az egészségügyi személyzetnek meg kell értenie. A kulturális, vallási és etnikai háttér befolyásolja, hogy a betegek hogyan fejezik ki ezeket az érzelmeket és hogyan reagálnak a kezelésre. Az előadás célja az orvosi és a beteg nézőpontok egyesítése a kulturálisan érzékeny és hatékony kezelési tervek kialakítása érdekében.
Absztrakt
Európa népessége csökken, ami a termékenységi ráta csökkenésének köszönhető, amely az EU-ban átlagosan 1,5 körül van, ami jóval a 2 %-os helyettesítési ráta alatt van. A népesedési tendenciákat azonban nem kizárólag a születési arányszámok határozzák meg, hanem a halálozási és a migrációs arányszámok is. Néhány országban, például Ausztriában a gyermekek közel 30%-a külföldi anyától születik, ami rávilágít a migráció hatására. Emellett az európai nők életük későbbi szakaszában, gyakran 30 éves koruk után szülnek, ami a meglévő egészségügyi állapotok miatt komplikációkhoz vezethet. A társadalmi változások, például a karrier előtérbe helyezése szintén hozzájárul a családtervezés késleltetéséhez.
Absztrakt
A meddőséggel küzdő emberek gyakran évekig tartó érzelmi nehézségeket élnek át, amelyeket bizonytalanság, sikertelen próbálkozások és veszteségek jellemeznek. Egy ilyen személyes ügyben orvosi segítséget kérni kihívást jelenthet, de sokak számára megkönnyebbülést és reményt hoz. A párok azonban gyakran túlbecsülik az IVF sikerességi arányát, és alábecsülik annak érzelmi terhét. A folyamat több akadályt is magában foglal, az injekcióktól a petesejtek kinyeréséig és a megtermékenyítésig, és nincs garancia a terhességre. Az érzelmi megterhelést mindkét partner érzi, ami feszültséghez vezet. Még ha meg is történik a beültetés, az eredményekre való várakozás nyomasztó lehet, és a negatív eredményt gyakran mély gyászként élik meg.
Absztrakt
Ha a meddőséggel küzdő betegeknek azt mondjuk, hogy "pihenjenek" vagy "vegyenek ki szabadságot", az árthat, és bűntudatot okozhat anélkül, hogy javítaná a fogantatás esélyeit. A pszichológiai tényezők, bár nem elsődleges okai a meddőségnek, befolyásolhatják a termékenységet károsító viselkedést, mint például a rendellenes táplálkozás, a kábítószerrel való visszaélés és a közösülés helytelen időzítése. Ugyanakkor a gyakori stressz vagy az olyan érzelmi reakciók, mint a szomorúság, a harag vagy az irigység természetesek azoknál, akiknek beteljesületlen a gyermek utáni vágyuk. Ezeket az érzelmeket nem szabad patologizálni vagy a meddőségért hibáztatni. Az egészségügyi szakembereknek kerülniük kell az olyan tanácsokat, amelyek lekicsinylik a betegek tapasztalatait, vagy a relaxációt javasolják gyógymódként, mivel ez súlyosbíthatja a kudarc és a stressz érzését.
Absztrakt
Az előadás a reprodukciós technológiák és a társadalmi átalakulások közötti kapcsolatot vizsgálja. A társadalmi igények mozgatják a technológiai innovációkat, míg az új technológiák befolyásolják a társadalmi normákat és viselkedést. A reproduktív orvostudomány fejlődése átformálta a családtervezés és a reproduktív élettartam fogalmait, és olyan etikai kérdéseket vetett fel, mint a lefagyasztott embriók jogi státusza és a genetikai szelekció. A biológiai, társadalmi és biotechnológiai időbeliségek figyelembevételével arra ösztönözzük a hallgatókat, hogy vizsgálják meg e kérdések etikai és pszichológiai vonatkozásait. Végső soron a cél a kritikus gondolkodás és a reproduktív technológiáknak az egyéni és családi életre gyakorolt hatásairól szóló viták ösztönzése.
Absztrakt
Pszichológusként szeretném hangsúlyozni, hogy az IVF vagy a donor ivarsejteket tartalmazó termékenységi kezelések nem egyszerűen a hagyományos kezelések lineáris kiterjesztései. Ezek új összetettséget hoznak létre, harmadik feleket - sőt, néha negyedik vagy ötödik feleket - vonnak be a párkapcsolati párkapcsolatba. Bár ezek a jelentős személyek kezdetben csak orvosi szerepet játszanak, pszichológiai befolyásuk a gyermek egész életére kiterjedhet. A harmadik fél által végzett reprodukció magában foglalja a petesejt-, sperma- és embrióadományozást, valamint a béranyaságot. A szabályozási keretek Európában és világszerte nagymértékben eltérnek, ami kihívásokat és lehetőségeket is jelent a modern reprodukciós orvostudományban, így Ausztriában is.
Absztrakt
A nőgyógyászoknak meg kell érteniük az ivarsejt-adományozás egyedi pszichológiai kihívásait, mivel harmadik felet vezet be a család dinamikájába. Ez a részvétel a gyermek születése után is fennmarad, és befolyásolja az identitását. Lényeges, hogy a fogantatás előtt egy olyan családi narratívát hozzanak létre, amely a donorok szerepével foglalkozik, figyelembe véve az olyan következményeket, mint a gyermek megjelenése és a donorral kapcsolatos érzelmi fantáziák. A professzionális pszichológiai tanácsadás elengedhetetlen ahhoz, hogy a párok alaposan feltárhassák ezeket a kérdéseket. A nyílt beszélgetésekkel megelőzhetők a tabuk, amelyek negatívan befolyásolhatják a gyermek fejlődését. Ezért a pszichológiai támogatás létfontosságú a spermadonorációt vagy más reprodukciós lehetőségeket fontolgató párok számára.
Absztrakt
Az asszisztált reprodukciós technológiákra (ART) vonatkozó szabályozás Európában jelentősen eltér, annak ellenére, hogy a mögöttes technológia azonos. Míg egyes országok korlátozó politikát alkalmaznak, addig mások megengedőbbek, ami a hozzáférés és az elfogadott gyakorlatok változatosságát eredményezi. Kezdetben az ART elsősorban heteroszexuális párok számára volt elérhető, de idővel a hozzáférés kibővült az azonos nemű párok és egyes esetekben az egyedülálló nők számára is. Ezen túlmenően egyes országokban bizonyos beavatkozások, például a petesejt- és embrióadományozás és a szociális fagyasztás engedélyezett, más országokban viszont tilos. Általánosságban elmondható, hogy a műtéti beavatkozásokra vonatkozó szabályozások tekintetében Európa-szerte egyre inkább a megengedő tendencia érvényesül.
Absztrakt
Az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) szabályozásában Európa-szerte tapasztalható különbségek különböző tényezőkből erednek. Az ART-hez való közvélemény hozzáállása igen eltérő, amit kulturális és vallási meggyőződések befolyásolnak, különösen azok körében, akik a természetbe való beavatkozás tilalmára hivatkozva ellenzik azt. A gondolkodásmódok a meddőség orvosi megoldásának tekintésétől a genetikai eredmények javításának eszközeként való felfogásig terjednek. Emellett az ART körüli viták gyakran értékekkel terheltek, és heves vitákhoz vezethetnek, mint például az abortusz esetében. Az olyan érdekelt felek, mint a vallási szervezetek, az iparágak és a betegek érdekvédelmi csoportjai szintén döntő szerepet játszanak a szabályozás kialakításában. Végezetül a jogalkotás időzítése és lehetőségei befolyásolhatják, hogy a szabályozás milyen gyorsan alkalmazkodik a műtéti technológiák fejlődéséhez.
Absztrakt
Az asszisztált reprodukciós technológiákhoz (ART) való osztrák hozzáállás 40 év alatt négy gondolkodásmódon keresztül változott: a reprodukcióba való beavatkozással szembeni kezdeti ellenállás, az ART orvosi szükségszerűségnek tekintése, az azonos nemű párok hozzáférésének kiterjesztése, valamint az ART genetikai javításra való felhasználása. A változás fokozatos volt, és az 1970-es években az abortuszról folytatott heves viták hatására óvatos szabályozáshoz vezetett. Az azonos nemű párok társadalmi elfogadottságának növekedése és az ART-hozzáférést követelő polgárok aktív érdekérvényesítése döntő szerepet játszott a jogi környezet átalakulásában. Ez a fejlődés a közvélemény hozzáállása, a jogi fellépés és a reproduktív jogok változó társadalmi normái közötti dinamikus kölcsönhatást tükrözi.
Absztrakt
Az endometriózis a reproduktív korban lévő nők 5-10%-át érintő gyakori nőgyógyászati betegség, amely világszerte mintegy 175 millió nőt érint. Gyakori tünetei közé tartozik a kismedencei fájdalom, amely gyakran a menstruációhoz (dysmenorrhoea), gyulladáshoz és meddőséghez kapcsolódik. Az endometriózis diagnosztizálása kihívást jelenthet, gyakran 4-11 évig tart, ami jelentősen csökkenti a nők gyermekvállalási esélyeit, mivel a reproduktív kor korlátozott. Az állapot különböző helyeken jelentkezhet, többek között a kismedencében, a petefészkekben és a rekeszizomban. A diagnózis jellemzően klinikai felmérést, ultrahangot és MRI-t foglal magában. A kezelés a tünetek alapján változik, a fájdalom kezelése konzervatív módszerekkel vagy a meddőség érdekében reprodukciós szakemberekkel folytatott interdiszciplináris megközelítésekkel.
Absztrakt
Történetem rávilágít az endometriózis összetettségére, és hangsúlyozza a szakemberek közötti interdiszciplináris együttműködés fontosságát. 2015-ben kezdődött, amikor súlyos fájdalmat tapasztaltam a köldököm körül, ami többszörös téves diagnózishoz vezetett. Végül egy műtét során endometriózist diagnosztizáltak nálam, ami szükségessé tette a köldököm teljes eltávolítását és műtéti helyreállítását. Ezt megelőzően gyermekkoromban megmagyarázhatatlan hasi fájdalmakkal és lázzal küzdöttem. 2020-ban kezdődött a fogamzáshoz vezető utam, amely számos kezeléssel és jelentős várakozási idővel járt. Végül egy képzett sebész DaVinci robot segítségével kiterjedt endometriózist azonosított, megnyitva ezzel az utat a gyermekálom előtt.
Absztrakt
Teratogén gyógyszerek, például a miofenolát, a leflunomid, a ciklofoszfamid vagy a metotrexát terhesség előtti vagy alatti szedése jelentős kockázatot jelent. Ezek a reumás terápiában gyakran alkalmazott gyógyszerek veleszületett rendellenességekhez és a spontán vetélések nagyobb esélyéhez vezethetnek. A mycophenolát például a veleszületett rendellenességek 36%-os kockázatával és a vetélés közel 50%-os kockázatával jár. A metotrexát a veleszületett rendellenességek 6%-os kockázatával jár. A tanácsadás során alapvető fontosságú, hogy közöljük a betegekkel a veleszületett rendellenességek (3-5%) és a vetélés (15-20%) alapkockázatát. Ezt a beteg körülményeit figyelembe véve, részvételi formában kell megtenni. Ha a terhesség folytatódik, gyakoribb ultrahangvizsgálatok és szűrővizsgálatok javasoltak.
Absztrakt
A veleszületett szívblokk, különösen az AV-blokk, akkor fordulhat elő, ha az anyákból származó patogén antitestek, például anti-Ro és anti-La antitestek átjutnak a placentán, ami gyakran olyan állapotokhoz kapcsolódik, mint a Sjögren-szindróma és a szisztémás lupus erythematosus. Egészséges nőknél is előfordulhatnak ezek az antitestek. A páciensekkel folytatott kezelési megbeszélések során a kockázatok csökkentése érdekében a hidroxiklorokin is szóba jöhet. A terhesség előtti szűrés létfontosságú, a 16. és 24. hét között hetente magzati szívultrahangvizsgálatot kell végezni. AV-blokkok esetén a terápiák közé tartozik a dexametazon az 1. és 2. blokk esetében, míg a 3. blokk esetében a kezelés nem feltétlenül előnyös. A kísérleti lehetőségek közé tartozik a Prevagen, az Evig, az apherézis és a TGF-béta gátlása.
Absztrakt
Én lupuszos beteg vagyok. A betegségemet 2016-ban fedezték fel, de 2018-ig nem voltam érintett, amikor az egészségi állapotom 40 százalékkal romlott. Háromszor volt trombózisom - a lábamban, a vállamban és még a szememben is -, ami Marcumart igényelt. 2018 óta gyakori ellenőrzéseken veszek részt, hogy ellenőrizzék az INR-szintemet. 2020-ra stabilizálódott az állapotom, és a férjemmel úgy döntöttünk, hogy gyermeket tervezünk. A kezdeti orvosok nem javasolták, de úgy állítottuk be a terápiámat, hogy a terhesség szempontjából biztonságos gyógyszereket is tartalmazzon. A tervezett terhesség létfontosságú a gyermekre vonatkozó kockázatok elkerülése érdekében, a következetes terápia pedig segít megőrizni az egészségemet.
Absztrakt
Ha egy nő teratogén gyógyszert szedett a terhesség előtt vagy alatt, az ijesztő lehet, különösen azok számára, akik súlyos betegségekben, például autoimmun betegségekben szenvednek. Az olyan gyakori gyógyszerek, mint a mycophenolate mofetil, a ciklofoszfamid és a metotrexát kockázatot jelentenek. A reproduktív korú nők kezelésénél elengedhetetlen a fogamzásgátlás és a lehetséges gyermekáldás figyelembevétele. Ha nem tervezett terhességre kerül sor, a kockázatokról szóló részletes, részvételen alapuló megbeszélés elengedhetetlen. A mikofenolát például 36-40%-os születési rendellenességek kockázatával és magas vetélési aránnyal jár. A nőket tájékoztatni kell az alapvető kockázatokról, és szorosan nyomon kell követni őket ultrahanggal és nőgyógyászati ellátással, ha a terhesség folytatása mellett döntenek.
Absztrakt
Jó napot kívánok, a nevem Antonia Mazzucato-Puchner, belgyógyász és reumatológus szakorvos. Ma a terhesség alatti immunszuppresszív terápiáról fogok beszélni, ami különösen fontos, mivel az autoimmun betegségek gyakrabban fordulnak elő nőknél. Nevezetesen a szisztémás lupus erythematosus nyolcszor gyakoribb a nőknél. A legfontosabb irányelvek szerint csak a ciklofoszfamid, a mikofenolát-mofetil és a metotrexát bizonyítottan teratogén. A metotrexátot a terhesség előtt 3-1 hónappal, a többit 3 hónappal korábban kell abbahagyni. Terhesség alatt a szalazopirin, a hidroxiklorokvin, a klorokvin és a TNF-gátlók általában biztonságosak. Bár a biológiai szerek átjuthatnak a placentán, a jelenlegi adatok szerint nem teratogének, ezért a gondos kezelés elengedhetetlen.
Absztrakt
Ebben a leckében az ikerterhességek különleges kihívásairól lesz szó, különösen a mesterséges reprodukciós technikák elterjedésével. Megvizsgáljuk a hajlamosító tényezőket, beleértve a reprodukciós módszereket, az anya magas életkorát, az etnikai hátteret és a genetikai hatásokat. Ezenkívül meghatározzuk a kórionosságon alapuló szülészeti kockázatokat, és iránymutatásokat adunk a terhesség monitorozására és a szülési módszerekre vonatkozóan a különböző ikertípusok esetében. A második rész a káros anyai és magzati kimenetelekre összpontosít, különösen a monochorionos ikerterhességekkel kapcsolatban, beleértve az olyan állapotokat, mint az ikerek fordított artériás perfúziója, az iker-iker transzfúziós szindróma és az iker anémia-policitémia szekvencia, amelyek mind a placenta érrendszeri anasztomózishoz kapcsolódnak.
Absztrakt
Ma két olyan szindrómáról fogok beszélni, amelyek monochorionos ikreknél előfordulhatnak: a gyakoribb fetofetális transzfúziós szindrómáról (FFTS) és a ritkább Twin Anemia Polycythemia Sequence (TAPS) szindrómáról. Az FFTS a monochorionos ikrek mintegy 15%-ánál fordul elő, amit az érrendszeri anasztomózisokon keresztül történő kiegyensúlyozatlan véráramlás okoz, ami magzatvíz-eltéréshez vezet. A diagnózis a magzatvízszintek különbségén alapul, a terápia az erek lézeres koagulációját foglalja magában. A TAPS, amely az esetek körülbelül 3%-ában fordul elő, folyamatos kisérrendszeri vérátáramlás eredménye, amely az egyik ikerpárnál policitémiát, a másiknál pedig vérszegénységet okoz, és amelyet a középső agyi artéria sebességének mérésével diagnosztizálnak.
Absztrakt
Ebben a leckében a terhességi ultrahangos szűrővizsgálatokat tárgyaljuk, kitérve a technikai szempontokra és az ultrahangtechnikában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett fejlődésre. Különbséget teszünk a szűrő ultrahangok és a diagnosztikai vizsgálatok között, kiemelve azok korlátait. A lecke az első ultrahanggal, a terhesség korai felismerésével, valamint a 18. és 22. hét, illetve a 28. és 32. hét közötti szűrővizsgálatokkal foglalkozik. A második részben a Doppler-ultrahang technikának a magzati növekedéskorlátozottság és a halvaszületés kockázatának kimutatásában betöltött szerepét vizsgáljuk, hangsúlyozva, hogy az időzítés hogyan befolyásolja a magzati kimeneteleket. Végül megvizsgáljuk a 3D és 4D ultrahangtechnikák előnyeit és korlátait.
Absztrakt
Ultrahangvizsgálat során, ha valami szokatlan dolog észlelhető, az orvos számára létfontosságú, hogy ezt hatékonyan közölje. Az orvosnak tudomásul kell vennie a nő aggodalmait, kijelentve, hogy "láttam valamit, és szeretném közelebbről megnézni", miközben biztosítania kell a megnyugtatást. Ezt követően egyszerű magyarázatokat és vizuális segédeszközöket kell biztosítani. Alapvető fontosságú, hogy ellenőrizze a kísérő jelenlétét, és további kérdések esetén felajánlja az elérhetőséget. Az érzelmi reakciók gyakoriak, ezért az orvosnak fenn kell tartania a szemkontaktust, lassan kell beszélnie, és jeleznie kell a támogatást. Mindig legyen kéznél zsebkendő, és a jobb kommunikáció érdekében a nő maradjon ülve.
Absztrakt
Ebben a leckében a születés előtti genetikai szűrési módszerekkel foglalkozunk, amelyek az elmúlt évszázadokban jelentősen fejlődtek. A szaktanácsadók számára elengedhetetlen, hogy speciális ismeretekkel rendelkezzenek, mivel a pácienseknek világos információkra van szükségük a szűrési eredmények megértéséhez. Tárgyalni fogjuk a különböző szűrési módszereket, a prediktív értékeket, a hamis negatív eredményeket és az olyan gyakori leleteket, mint a 21-es triszómia, a Turner-szindróma és a nemhez kötött rendellenességek. Megvizsgáljuk az olyan invazív módszereket, mint a CVS és az amniocentézis, valamint azok előnyeit, korlátait és a tanácsadási stratégiákat. Kitérünk az etikai és pszichológiai kihívásokra is, amelyeket ezek a fejlesztések jelentenek a betegek és az egészségügyi szakemberek számára.
Absztrakt
Ebben a témakörben a kábítószerrel való visszaélés által érintett terhességekkel foglalkozunk, beleértve a legális szereket, mint a nikotin és az alkohol, valamint az illegális drogokat. A veszélyeztetett anyák azonosítása kulcsfontosságú, mivel a kábítószerrel való visszaélés mind az anyai, mind a magzati egészségre hatással van. A kábítószerrel való visszaélés felismeréséhez alapos anamnézisre és a kockázati tényezők ismeretére van szükség. Az illegális szerek rutinszerű vizsgálata a jogi következmények miatt nem gyakori, és csak nagy gyanú esetén alkalmazható. Megbeszéljük a megelőző ellátást, a biometrián és ultrahangon keresztüli részletes nyomon követést, valamint a neonatológusokkal való együttműködést az érintett gyermekek eredményeinek javítása érdekében.
Absztrakt
Ez a lecke a terhességgel összefüggő, testtömeggel összefüggő társbetegségekkel foglalkozik, az elhízásra összpontosítva, amely a világ népességének körülbelül 39%-át érinti. Az elhízás növeli az anyák és a magzatok kockázatait, beleértve a magas vérnyomást, a preeklampsziát, a magzati növekedés korlátozását, a veleszületett rendellenességeket, a halvaszületést és a koraszülést. Az olyan diagnosztikai módszerek, mint a CTG és az ultrahang korlátozottak lehetnek elhízott betegeknél, ami hangsúlyozza a kockázatoptimalizálás és a terhesség előtti testsúlycsökkentés fontosságát. A második rész a peripartum szövődményeket tárgyalja, beleértve a szülési problémákat, a fertőzések arányát, a másodlagos császármetszés előfordulását, a tromboembóliás eseményeket és a peripartum vérzést, kiemelve a túlsúlyos és elhízott betegek tanácsadásának szükségességét.